Vámolni való

kihullnak kezemből a könyvek a világ magamra hagy mostantól hűvösebb napok jönnek szűkülő időm egyre tágasabb elfordul tőlem a holt anyag vonásaim halványnak látszanak leválnak lassan rólam a dolgok így leszek egyszerre mégis boldog és ha az égi határon innen elszámoltat az Isten nekem vámolni valóm nincsen a bűnöket mindet bánom és ha lehet újracsinálom mert tettem amit hittem velem megtörtént a minden